FENNMARADÁSI ENGEDÉLY
Tudja biztos kézben ingatlana jövőjét!
Ne vesszen el a bürokrácia útvesztőjében – bízza szakértőkre a fennmaradási engedélyezés teljes folyamatát.
Az EngedélyPontnál egy kézben van minden: az építészeti tervezés, a szükséges szakértői közreműködés, a geodéziai feladatok koordinálása és a hatósági ügyintézés előkészítése. Önnek nem kell külön geodétát, építészt és szakértőt keresnie – mi összefogjuk a teljes folyamatot.
Egyszerűbb ügyintézés. Átlátható folyamat. Szakértői támogatás az első lépéstől az engedélyezésig.
Mikor lehet szükség fennmaradási engedélyre?
A fennmaradási engedélyezés célja, hogy egy engedély nélkül, engedélytől eltérően vagy szabálytalanul megvalósult építmény jogi helyzete utólag rendezhető legyen. Ilyen eljárásra lehet szükség például hozzáépítés, tetőtér-beépítés, melléképület, teraszbeépítés, homlokzati eltérés, engedélytől eltérő kivitelezés vagy adásvétel során feltárt szabálytalanság esetén.
Az eljárás során meg kell vizsgálni a meglévő állapotot, a korábbi engedélyeket, a helyi építési szabályzatot, az országos előírásokat és azt, hogy az építmény fennmaradása jogszerűen engedélyezhető-e. Ezt követően elkészül a szükséges építészeti-műszaki dokumentáció, majd a kérelmet az építtető vagy a tulajdonos benyújtja az építésügyi hatósághoz.
A hatóság helyszíni szemlét tarthat, vizsgálja a meglévő állapotot, és dönthet a fennmaradási engedély megadásáról, átalakítási kötelezettség előírásáról, bírság kiszabásáról, továbbépítés vagy használatbavétel engedélyezéséről, illetve kedvezőtlen esetben a kérelem elutasításáról vagy bontási kötelezésről.
A fennmaradási engedélyezés lépései
1. Előzetes állapotfelmérés
2. Megmaradási esély vizsgálata
3. Építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése
4. Kérelem benyújtása
5. Hatósági vizsgálat és helyszíni szemle
6. Hatósági döntés
Fennmaradási engedély 10 év után – mi történik a régebbi építményekkel?
A 10 éves időtartam különösen fontos a fennmaradási ügyeknél.
A jelenlegi szabályozás alapján a tíz évnél régebben jogszerűtlenül megépült vagy használatba vett építményre, illetve építményrészre főszabály szerint nem kell fennmaradási engedélyt kérni. Ilyen esetben az építmény meglétének igazolására hatósági bizonyítvány kérhető.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden tíz évnél régebbi szabálytalanság automatikusan és további vizsgálat nélkül rendezettnek tekinthető.
Vizsgálni kell többek között:
- mikor épült vagy mikor vették használatba az érintett építményrészt;
- milyen tevékenység történt pontosan;
- milyen dokumentumokkal igazolható az építés időpontja;
- mi szerepel az ingatlan-nyilvántartási térképen;
- szükséges-e változási vázrajz vagy egyéb dokumentáció;
- milyen eljárással rendezhető megfelelően az ingatlan jelenlegi állapota.
Ha nem biztos benne, hogy fennmaradási engedélyre vagy hatósági bizonyítványra van szüksége, az ügyet célszerű a benyújtás előtt megvizsgálni.
Fennmaradási engedély vagy hatósági bizonyítvány?
A két eljárás nem ugyanaz.
Fennmaradási engedély
Fennmaradási engedély jellemzően olyan, tíz éven belül megvalósított jogszerűtlen építési tevékenységnél merül fel, amelyhez az építés idején engedélyre vagy egyszerű bejelentésre lett volna szükség.
A fennmaradás csak akkor engedélyezhető, ha annak jogszabályi és műszaki feltételei teljesülnek, illetve az épület szükség esetén szabályossá tehető.
Hatósági bizonyítvány
Tíz évnél régebben jogszerűtlenül megépült vagy használatba vett építmény, építményrész meglétének igazolására hatósági bizonyítvány kérhető.
A megfelelő eljárás kiválasztásához ezért nem elegendő pusztán azt megállapítani, hogy „nincs engedély”. Az építés körülményeit és időpontját is tisztázni kell.
A fennmaradási engedélyezés menete
1. Előzetes dokumentumvizsgálat
Elsőként áttekintjük a rendelkezésre álló terveket, engedélyeket, térképi adatokat és az ingatlan jelenlegi állapotáról rendelkezésre álló információkat.
Ennek célja, hogy már a tervezés megkezdése előtt kiderüljön, milyen eltérés történt, és várhatóan milyen eljárással rendezhető.
2. Helyszíni felmérés
Szükség esetén elkészítjük az épület pontos építészeti felmérését. A meglévő állapotot összevetjük a korábbi tervekkel és az ingatlanra vonatkozó előírásokkal.
3. A fennmaradás feltételeinek vizsgálata
Megvizsgáljuk többek között a telek beépítési paramétereit, az épület elhelyezését, méreteit, rendeltetését, valamint a releváns országos és helyi építési követelményeket.
Ez az egyik legfontosabb szakasz, mert már a dokumentáció elkészítése előtt célszerű látni, hogy az épület jelenlegi állapota várhatóan engedélyezhető-e, vagy szükséges valamilyen módosítás.
4. Építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése
Az ügy jellegétől függően elkészítjük a szükséges építészeti-műszaki dokumentációt.
Szükség esetén koordináljuk a kapcsolódó geodéziai, tartószerkezeti vagy más szakági feladatokat is.
5. A kérelem előkészítése és benyújtása
A dokumentáció összeállítása után előkészíthető a fennmaradási engedély iránti kérelem.
A kérelmet az építtető vagy a tulajdonos nyújthatja be, többek között elektronikusan az ÉTDR rendszerén keresztül.
6. Hatósági vizsgálat és helyszíni szemle
A hatóság az eljárás során vizsgálja a benyújtott dokumentációt, és a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tart.
Hiányos dokumentáció esetén hiánypótlásra is sor kerülhet.
7. Hatósági döntés
Amennyiben a jogszabályi feltételek teljesülnek, a hatóság engedélyezheti az épület vagy építményrész fennmaradását.
Ha a meglévő állapot csak módosítással tehető szabályossá, a hatóság a szükséges munkák elvégzésére kötelezhet.
Ha a fennmaradás feltételei nem teljesíthetők, a kérelem elutasítására és akár az eredeti állapot helyreállításának vagy az építmény elbontásának elrendelésére is sor kerülhet.
Milyen dokumentumok szükségesek fennmaradási engedélyhez?
A pontos dokumentáció minden esetben az adott épület és szabálytalanság jellegétől függ.
Jellemzően szükség lehet:
- építészeti-műszaki dokumentációra;
- a meglévő állapot pontos felmérésére;
- korábbi engedélyekre és tervdokumentációkra;
- szükség esetén geodéziai felmérésre;
- egyes esetekben építésügyi műszaki szakértő nyilatkozatára;
- szakági dokumentációkra vagy szakhatósági közreműködésre;
- bizonyos esetekben településképi vagy tervtanácsi véleményre;
- az ügy sajátosságaitól függő további dokumentumokra.
Éppen ezért két látszólag hasonló fennmaradási ügy dokumentációigénye jelentősen eltérhet egymástól.
Mennyi idő alatt készül el a fennmaradási engedély?
A hatósági eljárás jelenlegi általános ügyintézési határideje 25 nap, szakkérdés vizsgálata esetén pedig 35 nap.
Ez azonban nem azonos a teljes folyamat időtartamával.
A hatósági benyújtást megelőzi például:
előzetes vizsgálat → felmérés → tervezés → szükséges szakági munkák → dokumentáció összeállítása → benyújtás
Az ügy teljes időigénye ezért nagymértékben függ az épület méretétől, az eltérés jellegétől, a rendelkezésre álló dokumentumoktól és attól, hogy szükséges-e további szakértő vagy hatóság bevonása.
A hiánypótlás és egyéb, az ügyfél oldalán felmerülő késedelem szintén meghosszabbíthatja a folyamatot.
Mennyibe kerül a fennmaradási engedély?
A fennmaradási engedélyezési eljárás jelenleg önmagában nem illetékköteles, azonban ettől még a teljes ügy rendezésének lehetnek költségei.
A teljes költség függhet többek között:
- az építészeti felmérés és tervezés terjedelmétől;
- az épület méretétől és összetettségétől;
- a szükséges geodéziai munkától;
- tartószerkezeti vagy más szakértő bevonásától;
- egyéb szakági dokumentációktól;
- esetleges igazgatási szolgáltatási díjaktól;
- az ügyben esetlegesen kiszabott építésügyi bírságtól.
Ezért fennmaradási engedélyezésre általános, minden ingatlanra érvényes fix árat nem célszerű megadni.
A pontos feladat és költség az ingatlan előzetes áttekintése után határozható meg.
Kell-e bírságot fizetni fennmaradási engedély esetén?
Fennmaradási engedély megadása esetén az építésügyi hatóság a vonatkozó szabályok szerint építésügyi bírságot is kiszabhat.
A bírság nem az építészeti tervezés vagy a fennmaradási dokumentáció díja, hanem külön hatósági jogkövetkezmény.
Ezért már az eljárás megkezdése előtt érdemes megvizsgálni, hogy az adott építmény esetében ténylegesen fennmaradási engedélyezési eljárás szükséges-e.
Mi történik, ha az épület jelenlegi állapota nem engedélyezhető?
A fennmaradási dokumentáció elkészítése önmagában nem jelenti azt, hogy a meglévő állapot automatikusan engedélyezhető.
Ha az épület jelenlegi kialakítása nem felel meg az alkalmazandó előírásoknak, meg kell vizsgálni, hogy átalakítással szabályossá tehető-e.
Ilyen lehet például valamely épületrész módosítása, visszabontása vagy más műszaki beavatkozás.
Ha a fennmaradás feltételei nem teljesíthetők, a hatóság a fennmaradási kérelmet elutasíthatja és a jogszerű állapot helyreállítására kötelezhet.
Ezért hangsúlyozzuk az előzetes megmaradási esély vizsgálatát: célszerű még a teljes dokumentáció elkészítése előtt feltárni a kritikus problémákat.
Miért érdemes az ügyet előzetesen átvizsgáltatni?
Fennmaradási ügyeknél gyakran nem maga a rajzolás a legnehezebb feladat, hanem annak eldöntése, hogy pontosan milyen jogi és műszaki helyzetet kell rendezni.
Az előzetes vizsgálat segítségével tisztázható:
- szükséges-e egyáltalán fennmaradási engedély;
- megfelelőbb-e más hatósági eljárás;
- megfelel-e a meglévő állapot a jelenlegi előírásoknak;
- milyen dokumentációra lesz szükség;
- szükséges-e geodéta vagy szakértő;
- várható-e olyan probléma, amelyet még a beadás előtt rendezni kell.
Fennmaradási engedély – gyakori kérdések
Eladható olyan ingatlan, amelynél eltérés van a tervekhez képest?
Az adásvétel lehetősége és a szabálytalanság rendezésének szükségessége nem ugyanaz a kérdés. Egy eltérés azonban finanszírozásnál, értékbecslésnél, későbbi építési ügyeknél vagy az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésénél problémát okozhat. Az adott ingatlan helyzetét egyedileg kell megvizsgálni.
Mit jelent, ha az épület nincs rajta a térképmásolaton?
Ennek több oka lehet, ezért elsőként azt kell tisztázni, hogy az épület mikor, milyen engedély vagy bejelentés alapján épült, és az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezéséhez milyen eljárás szükséges.
Automatikusan engedélyezhető minden 10 évnél régebbi épület?
Nem. A 10 éves szabály fontos elhatárolás, de az ingatlan rendezésének pontos módját az építés körülményei és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni.
Ki nyújthatja be a fennmaradási engedély iránti kérelmet?
A kérelmet az építtető vagy a tulajdonos nyújthatja be.
Tart helyszíni szemlét a hatóság?
Igen. A fennmaradási engedélyezési eljárásban a hatóság a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tart.
Mi történik, ha nincs meg a régi tervdokumentáció?
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ügy nem rendezhető. Elsőként fel kell tárni a rendelkezésre álló hatósági és ingatlan-nyilvántartási adatokat, illetve szükség esetén fel kell mérni a tényleges állapotot.
Fennmaradási engedélyhez keres építészt?
Az EngedélyPont célja, hogy az ügy már a hatósági beadás előtt rendezett és átgondolt legyen.
Segítünk az előzetes vizsgálatban, a meglévő állapot felmérésében, az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésében, valamint szükség esetén a geodéziai és szakértői feladatok koordinálásában.
Küldje el az ingatlan címét, röviden írja le a problémát, és csatolja a rendelkezésére álló terveket vagy dokumentumokat.
Ezek alapján meg tudjuk határozni a következő lépést.
Bármilyen a fennmaradási engedéllyel, vagy a fennmaradási engedélyezési eljárással kapcsolatos kérdéssel keressen minket bizalommal!
